2015. február 24., kedd

37.fejezet-A történet vége 2014

Krystal


Rohantam , mint egy őrült, mintha az életem múlna rajta, hogy milyen gyorsan tudok futni.Néha hátra fordultam, hogy nem e kerget valaki.Futottam , ahogy csak bírtam.Az egyik pillanatban erő szorítást éreztem a derekam körül.
-Meg vagy.-hallottam a jól ismert hangot
-Petter.-fordultam felé.-Honnan jöttél?
-Az erdő széléről figyeltelek.Vártam mikor érsz ide.-válaszolt.-Gondoltam, hogy kicsit rád ijesztek
-Peched van.Nem vagyok azaz ijedős fajta.
-Tudom.-puszilta meg a homlokom
Megfogtam a kezét , és sétáltunk vissza az otthonáig.Erősen fogta a kezem, mintha soha nem akarná elengedni.Petter elővette a kulcsát, és kinyitotta az ajtót.
-Hölgyem, csak ön után.-mutatott befelé a férfi
-Édes.-csókoltam meg
Leültem a kanapéra, Petter mellém feküdt és a fejét az ölembe tette.Békésen tévéztünk, mikor a férfi megszólalt.
-Holnap az egyik haverom esküvőjére megyünk.
-Rendbe.-mosolyogtam rá
-És egy hét múlva pedig te leszel a feleségem.
-Már nagyon várom.
-Én is.-ült fel és adott egy puszit
A következő napunk is nyugodtan telt, esküvőre voltunk hivatalosak,mégis úg viselkedtünk, mintha egy egyszerű szombat lenne.Petter futni ment, a testvérével szórakozott,playstationoztak, én pedig teljesen higadtan  a körmeim festettem.
-Vörös?-nézett a körmeimre Petter
-Igen.Tetszenek?
-Nagyon.-mosolygott rám
Délután felvettem egy hosszú piros piros ruhát, igaz eléggé vagáns ruha volt, hiszen a felső része teljesen átlátszó volt.A hajam be volt hullámosítva.Lementem az emeletről, Petter a  földszinten járkált és telefonon beszélt.De amint leértem hatalmas szemekkel nézett rám.Mintha teljesen lefagyott volna
-Majd hívlak.-mondta a telefonba és letette, majd teljesen felém fordult.-Egyszerűen gyönyörű vagy.
-Köszönöm.-tűrtem a hajam a fülem mögé
-Induhatunk?-kérdezte meg
-Igen.-válaszoltam.
Az esküvőn Petter mindenkit ismert, én ellenben senkit se.Legtöbbször csak kimentemaz étterem udvarára, a vőlegényem pedig bent bulizott.
-Jó estét.-mosolygott rám az egyik férfi
-Jó estét.
-A vőlegény bátyja vagyok.
-Én a vőlegényemmel jöttem, Petter Northuggal.
-Petter az egyik haverom.
-Igazán?
-Igen.Kicsi a világ.-lépett közelebb  a férfi.-Megtudhatom a nevét?
-Krystal vagyok, de mindenki Krysnek hív.
-Gyönyörű neve van.
-Köszönöm
-És nagyon gyönyörű.-lépett közelebb
-Köszönöm a bókot.-léptem egy hátra
Közben Petter kilépett az ajtón, nagyon dühös volt, nem értettem, hogy most rám haragszik vagy mi a baja.Elkapta a kezem és megrántott, hogy menjek vele.
-Hova megyünk?-kérdeztem
-Haza, eleget flörtöltél már ma.
-Tessék?-a szemeim kikerekedtek a gyanusítás miatt
-Jól hallottad.
-Nem flörtöltem senkivel.
-Igazad van, csak kelletted magad.
-Te hülye vagy.-csúszott ki a számon
Petter erre még dühösebb lett, még néhány nappal az eset után  sem volt hajlandó beszélni velem,ami két okból is nagyon zavaró volt, az egyik, hogy én tényleg nem flörtöltem senkivel, a másik, hogy egy héten belül megesküdünk.Ma pedig az egyik troindheim-i barátnőmmel Idával bulizni megyünk, igaz még sok lány lesz ott, mert ez lesz az én leány búcsúm.A választásom egy bézs térdig érő szűkített fazonó ruhára esett.A hajam feltűztem és hamarosan távoztam is az otthonomból, amit csak eddig nevehettem annak, hiszen mostanában úgy érzem, mintha csak egy idegen lennék.A barátnőm kibérelt nekem egy helyet, hogy vígan ünnepelhetünk.Amikor beléptünk nagyon meglepődtem, mert Ida majdnem 100 embert összecsődített.A barátnőm felkiáltott:
-Krys hamarosan asszony lesz..-majd felém fordult.-Használd ki , míg nem vagy az.-miután befejezte a szövegelést leugrott az asztalról és átölelt.
A buli remekül telt, amig meg nem jelent Leialani.Hosszú kardigánt viselt, és elégedetten mosolygott.Már ekkor tudtam, hogy itt hatalmas baj lesz.Ő is felállt az asztalra és felém fordult.

-Gratulálok Krys a leány búcsúdhoz, remélem, hogy boldog feleség leszel.De van hozzád egy kérdésem.Biztos vagy te ebbe?Éppen most jöttem el a vőlegényedtől, tudom, hogy most nagyon haragszik rád.És képzeld drága Krystal, olyan jót szexeltünk, hogy olyant csak álmodni lehet.Petter azt mondta, hogy ilyen jó, még soha nem volt senkivel, főleg nem veled.Azt mondta, ennyi minent még soha nem kapott senkitől.
-Hazudsz.-kiáltottam a lányra
-Nem hazudom Krys.-vette elő a telefonját és mutatta a telefonját, amiben videoként szerepel a szenvedélyes szeretkezése Petterrel, az én norvégom tényleg nagyon élvezte.-Felvettem neked.Ugye nem baj?Ohh Petter, ennyire még sose volt felizgatva, a teste szinte könyörgött az ilyen fajta közösülésért.-áradozott a lány az én vőlegényemről.
Ida kíváncsian nézett rám, csalódott voltam,elkeseredtem, fájdalom járta át az egséz testem, nem voltam képes elhinni, hogy Petter tényleg ilyent tett.Próbáltam tartani magam, és inkább inultam a helyszínről.A gondolatok csak úgy zsongtak a fejemben, nem tudtam, hogy mit tehetnék, felejtesem el és legyek a felesége, vagy hagyjam el örökre.Hiába vagyok szerelmes belé, ha tudom, hogy aki egyszer megtette az többször is képes lenne rá.Dühös voltam amikor hazaértem, kiabáltam a norvég sífutó nevét, hátha előkeveredik valahonnan.A férfi álmosan sétált le a lépcsőn.
-Krys, mért kiabálsz ?Mi a baj?
-Mi a baj?Megmered kérdezni?Hűtlen voltál hozzám, néhány nappal az esküvőnk előtt.
-Ez nem igaz.
-Ne tagadd, mindent tudok, Leialani elmondta.
-Krys figyelj rám.Igen megcsaltalak téged, én nagyon sajnálom.Ez a hűtlenség nem zajt jelenti, hogy kevésbé szeretlek mint eddig, vagy már nem szeretlek.Csak a sok vitánk miatt kikellett ereztenem a fáradt gőzt, és Leia erre tökéletes volt.Nekem nem jelentett semmit.Nehány nap múlva feleségül veszlek, ha még mindig hajlandó vagy hozzám jönni, és utána élhessük az életünket boldogan.Na mit szólsz?
-Jó.-mosolyodtam el halványan, a szerelmünk legyőzte a haragom,készülhettünk az esküvőre.
Nem sokára elérkezett a szombat, néhány barátnőm és egy fodrász izgett-mozgott körülöttem, csak azt számlálták, hogy egyszerűen gyönyörű leszek.Többször is felsóhajtottam,soha nem gondoltam volna, hogy el jön ez a nap.Kinyílt az ajtó és belépett az anyukám, egyenesen  hozzám sétált, egy ideiglenes fal mellett álltam, hátha Petter belépne, és nehogy meglásson.
-Egyszerűen gyönyörű vagy.

-Köszi.
-Örülök, hogy eljött ez a nap,soha nem gondoltam volna, hogy egyszer arra fogok várni, hogy végre hozzá menj Petter Northughoz.
-Én se gondoltam volna, hogy ő lesz a férjem.-mosolyodtam el
-Pedig csodásan hangzik, hogy Krystal Northug.
Csak egy mosolyra futotta az erőmből, de az anyukámnak ez is éppen elég volt.
-Indulunk.-hallatszott be a kiáltás
-Kezdődik.-mosolyodtam el, feszengeni kezdtem, teljesen az elájulás határán voltam már.Persze nagyon boldog voltam, hogy itt volt az anyukám is Aksellel, és a kis öcsikémmel, és hogy itt az igazi apukám is Leahval a feleségével.Apukámnak még volt egy fontos feladata, ami nem volt más, minthogy az oltár elé vezessen.Amit ő örömmel tett, teljesen elérzékenyült, amikor átadott Petternek, hiszen eddig is az anyukám nevelt, csupán néhányszor találkoztunk, most pedig férjhez megyek egy férfihez, és még távolabb kerülök tőle.Petterre mosolyogtam, ő pedig vissza rám, látszott rajta, hogy ő is nagyon zavarban van ,és szorong.Hamarosan mind ketten kimondtuk azt a szót, amit mindenki hallani akart, köztük mi is egymástól.Hogy igen, AKARUNK férj és feleség lenni.Elcsattant az első csókunk is , immár házastársakként.Végül mégis csak jól végződött a történetem,annyi év utazgatás után,nehány áruló barátnő mellett , akik kezdettől elakartam tőle csábtani Pettert, sikerült túl lépnem az életemnek egy szakaszán, és megpróbálhatok új életet kezdeni a férjemmel.Lehet, hogy az élet nem egy tündérmese, de mégis minden álmom valóra vált, mikor végre legyőztem minden akadályt.

Petter:Amikor megismertem Kryst a vancouveri olimpián mégcsak egy kamaszlány volt, aki nagyon felkelltette az érdeklődésemet, más volt mint a többi lány, mintha lett volna benne valami rejtélyes.Az évek során egyre jobban megismertem és belészerettem.Igaz sokszor hibáztam , és gyakran került veszélybe a kapcsolatunk, de az igaz szerelem minent legyőz.Aggódtam amikor tavaly szakított velem, pedig már jegyesek voltunk, szerencsémre kaptam még egy utolsó esélyt.Sochiban pedig ig igent mondott a lány kérésre, ami azóta is az egyik legbologabb nap az életembe.Most pedig, 6 hónappal a lánykérés után, azt mondhatom, hogy ő a feleségem.Életem legjobb döntése volt amikor őt választottam, mert most már érzem, hogy Krystal végre megérkezett az életembe.

2015. február 5., csütörtök

36.fejezet- Sochi 2014 -2 . rész

Krystal

A lánykérésre nem tudtam választ adni, csak ültem.Petter várta a választ, már kezdett elszomorodni,amikor mosolyra húzodott a szám és válaszoltam.
-Igen.Leszek a feleséged.
-Köszönöm.-csókolt meg és az újjamra húzta a gyűrűt
A vacsora után visszakísért a hotelba , az ajtó előtt mégegyszer megcsókolt.A barátnőm már aludt, nem akartam felébreszteni.Lefeküdtem aludni, de reggel már nem bírtam tovább várni, hogy ne mondjam el neki az öröm hírt.Amikor kiléptem a saját szobámból a lány már akkor jött  vissza valahonnan.A hajam
feltűztem, miközben a lány bámult rám.
-Mesélj mi történt.
-Miből gondolod, hogy történt valami?-kérdeztem
-Csak abból, hogy vigyorogsz.
-Petter megkérte a kezem.Igent mondtam neki.
-Komolyan?
-Igen.
-Mért?
-Most először őszintének tűnt.Én szeretem őt és ő is szeret engem.Ez tényleg szerelem.
-De mennyire őszinte ez a szerelem.Honnan vetted ezt a nagy bizalmat.Honnan tudod, hogy tényleg komolyan gondolja, csak gondold át.
-Már megtettem.-válaszoltam
A lány megigazítottam a piros zakóját és halványan elmosolyodott.
-Te tudod.Csak ennyit mondok.
-Én tudom.-közöltem magabiztosan
-Eddig bizonytalan voltál.-figyelmezetett a lány

-Ne tedd ezt velem.Mért nem tudsz velem örülni.Annyira szeretném, ha te is velem öülnél.Mi tényleg szeretjük egymást.Nekem ez tényleg fontos.Kérlek , te vagy a legjobb barátnőm támogassam engem.Ez lesz életem legfontosabb lépése.Szükségem van rád.
-Én előre szóltam Krys.Ezt jól jegyezd meg.
-Ne rontsd el a kedvem.Kérlek.
-A szüleid már tudják?-terelte tovább  a témát
-Még nem.Neked akartam először elmondani.Majd felhívom őket.Mondjuk most.-indultam ki
-Krys.-szólt utánam a lány
-Megkeresem Akselt.
Kicsit dühös voltam a lányra, sőt nagyon dühös voltam, eddig mindenképpen azt támogatta, hogy Petterrel legyek, most, hogy újra ráédbredtm, hogy csak őt szeretem.Hatalmasat sóhajtottam, majd amikor megláttam Akselt önkénytelenül is mosolyra húzódott a szám.

-Szia kicsilány.
-Szia Aksel.-ugrottam a  kezében
-Mesélj mi van veled.Már hetek óta nem láttalak.
-Férjhez fogok menni.
-Komolyan?-kérdezte a férfi
-Igen.Petter megkérte a kezem.
-Gratulálok .-ölelt át
-Köszönöm Aksel.
A versenyt végignéztem, majd visszaindultam a hotelba.A következő napjaim is éppen ugyanúgy teltek, versenyről versenyre jártam.A hajam kibontva
hagytam, egy bronz színű felsőt viseltem, a kabátom is hasonló színű volt.A számra csak egy kis balzsamot kentem, pedig mostanában nagyon megkedveltem .Békésen sétálgattam, amikor megláttam, hogy a barátnőm Karina a vőlegényemmel beszélget, nagyon meghitt helyzetben, hiszen alig van köztük néhány centi.Érthetően dühös lettem és a páros felé indultam.
-Mégis mi folyik itt?-kérdeztem dühösen
-Semmi.-vágta rá Petter.-Nyugodj meg.
-Néhány napja kérted meg csak a kezem , de már most csajozol.Azt hittem megváltoztál, de tévedtem.Hiba volt igent mondani.-indultam el
-Krys, Krys.-rohant utánam Petter.-Drágám, én csak téged szeretlek,.Tényleg nem történt semmi.Flörtölt velem, de enegem nem érdekel.Te vagy a fontos és senki más.Kérlek.-térdelt le.-Bocsáss meg nekem.
-Húha.-néztem rá.
-Megbocsájtasz nekem?
-Igen.-mosolyogtam rá
-Köszi.-felállt és csókolt meg.
Együtt indultunk a hotelem felé, amikor hirtelen a fejéhez kapott.
-Hoppá.Elfelejtettem.
-Mit?-néztem rá meglepetten
-Anyukád itt van Sochiba.
-Hol?
-Az egyik étterembe vár rád.Odakísérlek.-ajánlotta fel.-Legalább addig is veled lehetek.
-Annyira édes vagy.-pusziltam meg
Amikor beléptem az étterembe azonnal észrevettem az anyukám.
-Anya.-ültem le vele szemben
-Krys.Mesélj mi történt veled?
-Hát hol is kezdjem.Petter megkérdte a kezem , és igent mondtam neki.
-Nagyon örülök neki, hogy végre boldog vagy.-mondta az anyukám.-Kijárt a boldogság neked.Nagyon megnehezítettem a gyerekkorod.
-Ugyan anya.-fogtam meg a kezét.-Örülök, hogy vagy nekem, nélküled nem is tudom, hogy hol lennék., vagy mi lenne velem.Válás vgyok mindenért.
-Ez volt a dolgom.-mosolygott az anyukám.-Már vannak terveid az esküvőre?
-Biztos, hogy Norvégiába akarok esküdni, és nyáron.Megkérhetlek, hogy segíts nekünk megszervezni.Petternek az edzések miatt kevés ideje lesz, én pedig egyedül nem bírnám
-Kicsim.Nagyon szívesen segítek.
-Köszi.-álltam fel , hogy átölelhessem

Elérkezett a záróünnepség napja.Petter 50-km se lett dobogós, a sportoló mégsem volt csalódott, ezt azzal magyarázta, hogy neki én vagyok a legfontosabb.
A szerelésem most is fekete volt, a számat vörös rúzzsal emeltem ki.Anyukám szerint sokszor túlzás a vörös szín , de Pettert egyáltalán nem zavarta.A záróünnepség után Petter  a kanapén  ült, én pedig a mellette feküdtem a fejem az ölébe tettem.Együtt néztük a TV-t.
-Annyira szeretlek.-símogatta meg a hajam
-Én is téged.
-Holnap visszautazunk Norvégiába.
-Remek ötlet.Beszéltem anyuval megígérte, hogy segít.Nem kell egyedül szerveznem az esküvőnket.
-Már csak néhány hónap és a feleségem leszel.Má nagyon várom.-mosolygott a sportoló