2013. május 4., szombat
16.fejezet-Oestersund 2008
Krystal
-Akkor megyünk?-mentem be az anyukám szobájába
-Hova?
-Oestersundba.-közöltem
-Természetesen, azonban van egy feltételem.-nézett rám
-Milyen feltétel?-vetettem rá egy pillantást
-Most elviszlek Oestersundba, de utána elkell menned Val d' Isérebe.
-Oké.-vontam vállat
-De Akselhez.Azt szeretném ha jobban megismernéd.
-Muszály?-néztem rá
-Ha elszeretnél menni Oestersundba , akkor igen.-közölte az anyukám
-Rendbe.-egyeztem bele.-Oestersund után elmegyek Val d 'Isére-be.-ígértem meg
-Látod , hogy milyen okos lány vagy.-dicsért meg
-Oké-oké.Csak induljunk már Oestersundba.-követeltem
-Igen.-bólintott rá
-Köszi.-mentem vissza a szobámba
Néhány órával később már a repülőbe ültünk.A símagazinomat olvasgattam , aztán előkerestem a mobilom.
" Leia.Val d ' Idére-be kell utaznom a jövő héten.Nem tudod elintézni , hogy te is ott legyél?Krys"
A válasz nem késett sokáig.
"Szia Krys.Beszéltem anyuval.Azt mondta , hogy elvisz.De miért ilyen fontos?Leia"
"Mert anyu azt akarja , hogy Aksel Lund Svindal-lal ismerkedjek."-írtam a válaszom , amire a barátnőm egy rövid választ írt.
"Ok".
-Mit intézel ilyen hűségesen?-nézett rám az anyukám
-Val d 'Isére-t.-válaszoltam
-Mit kell rajta intézni?-érdeklődött az anyukám
-Leia is fog jönni.Anyukájával elvitetti magát Franciaországba.-magyarázkodtam.
-Muszály volt?
-Igen. Ha Aksel Lund Svindal.-mondtam kissé undorodva a névet.- versenyez, akkor nekem kell lennem valakivel.
-Krys.Akár milyen versenyre elviszlek, te állandóan elcsavarogsz , hogy egyedül nézhetsd.-figyelmeztetett az anyukám
-Szerintem ez teljesen más.
-Mi más?
-Amit te kérsz tőlem.-figyelmeztettem a hülye kérésére
-Krys.
-Megérkeztünk.-szálltam le a repülőről
-Kicsim, ezt meg kell beszélnünk.-szólt utánam az anyukám
-Oké.Szavad ne feledd , majd megbeszéljük.-szóltam vissza
-Még csak 14 vagy. Azt kell tenned amit mondok neked.-kapta el a karom
-Nem kell hisztizni.Mondtam , hogy elmegyek Svindalhoz.Csak most hadd érezhessem jól magam Oestersundba.Oké?
-Krystal.Mért vagy ilyen neveletlen?-nézett rám az anyukám
-Sajnálom , de kezdesz olyan lenni , mint az apu.
-Milyen?-kérdezte meglepetten
-Próbálsz mindent rám kényszeríteni.-közöltem
-Krys.Ez nem igaz.-tiltakozott
-Dehogy nem.-mondtam magabiztosan
-Krys,kislányom.Kérlek.Most az egyszer légy jó kislány.-kérlelt
-De hiszen én az vagyok .-játszottam az ártatlant-Ott van a Helena.-mutattam a svéd sportolót és magára hagytam az anyukámat
-Krys.-kiáltott utánam
-Majd találkozunk.-kiáltottam vissza
-Krys ne csináld.
-Mondtam , hogy szórakozni szeretnék.-közöltem
Anyukám értetlenül rázta a fejét , én pedig rohantam Helena felé.A sportoló mosolyogni kezdett amikor meglátott.
-Szia Helena.-mosolyogtam rá.
-Szia Krys.Eljutottál Oestersundba?-kérdezte
-Igen.Anyukám egy sziveségért cserébe elhozott.-árultam el.
-És mi az a sziveség?Mit kell megtenned?
-Elkell mennem Val d ' Isérebe.-sóhajtottam fel
-És azon milyen rossz?-kérdezte a sóhajtásomra utalva
-Anyu azt akarja , hogy Aksel Lund Svindal-lal töltsem az időmet.-meséltem neki
-És te azt nem szeretnéd.
-Utálom azt a pasit.-sóhajtottam hatalmasat
-Lásd mindenbe a jót.
-Tessék?-néztem rá értetlenül
-Biztosan van kedvenc alpesi síződ.-mondta
-Igen.Bode Miller az.Nekem ő az első számú.-meséltem
-Na látod.Gondolj Bode Miller-re.-ajánlotta
-Helena te egy angyal vagy.-öleltem át
-Köszi.-mosolyodott el
Este visszamentem a hotelba.A telefonom vadul rezgett.Sebastian hívott.Nagyon örültem mikor megláttam, hogy ki hív.
-Szia .-szinte kiáltottam a telefonomba
-Szia Krys.-hallottam Sebastian nyugodt hangját
-Képzeld el , hogy anya mire akár rábeszélni.-mondtam felháborodottan
-Na mit?
-El akar küldeni Val d ' Isére-be.
-Az jó.Vagy nem?
-Jó lenne, ha csak a versenyre küldene, de engem azért küld , hogy Aksel Lund Svindal-lal ismerkedjek meg.-meséltem
-Csak nem ő az új pasija?-kérdezte Sebastian
-Még nem .Tudtommal, de anyu nagyon szeretné.-válaszoltam , mintha ez lenne a legtermészetesebb
-Gondolom , hogy te nem szeretnéd.-tippelt Sebastian
-Nagyon nem.-ismertem el
-De hiszen eleinte engem se szerettél.-figyelmeztetett
-Tudom.De téged megismertelek , és aranyos vagy.De , mégis? Svindal-lal jóban lenni?
-Lehetetlen?-kérdezte
-Inkább hihetetlen.-válaszoltam
-Próbáld megismerni.-ajánlotta
-Biztos?-kérdeztem meglepetten
-Teljesen biztos vagyok benne.Próbáld megismerni , ha még úgysem lesz szimpatikus , akkor szólhatsz az anyukádnak , hogy "lapát.".-magyarázta Sebastian
-Nem lesz itt lapát.-közöltem
-Csak bízz.-ajánlotta
-Oké.Köszi.
Miután letettem a telefont bedőltem az ágyba , és hívtam az apukámat.
-Szia apa.-szólaltam meg amint az apukám felvette
-Szia kicsim.-köszöntött boldogan az apukám.-Mit szeretnél?
-Elviszel majd Lahtiba ?-tértem a lényegre
-Persze kicsim, de mért?
-Elkell mennem Val d 'Isére-be.-meséltem
-És azon mi a rossz?Csak nem új pasi?-tippelt
-De egy pasi.-sóhajtottam.-Aksel Lund Svindal az.
-Hiszen szereted Norvégiát.-figyelmeztetett
-Tudom, de Aksel nem a szivem csücske.
-Ismered személyesen?
-Nem.-hallottam be
-Ne itéltd meg , amíg nem ismered.-magyarázta
-Oké.
Letettem a telefont és elkezdtem gondolkozni.Egyszerűen nem tudtam másra gondolni , csak az anyukám kérésére.Hihetetlen volt , hogy mit vár tőlem.A napok villámgyorsan teltek Svédországba.Már az utolsó ott töltött napomat kezdtem meg.Bár nagyon szerettem utázni , most mégis csalódottan vettem tudomásul, hogy innen rögtön utaznom kell Franciaországba.Anyu feltesz a Val d'Isére -be tartó repülőre és én nem tehetek semmit.El kell fogadnom a döntését , mi szerint néhány napot Svindalal kell töltenem.Seabstian és az apukám szerint esélyt kell adnom neki.Meg kell ismernem, de én ezt annyira nem szeretném.Anyu nagyon nyugtalan volt, azonnal akart küldeni.Út közben találkoztunk Magdalena Neuner-rel.
-Szia Krys.-mosolygott rám.-Nem várod meg a versenyt?
-Szia.Nem, most rögtön utaznom kell Val d 'Isére-be.-válaszoltam
-Remélem minnél előbb el látogatsz majd egy biathlon versenyre.-nézett rám
-Bízom benne.-mosolyogtam rá
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)