2014. július 23., szerda

31.fejezet- Val di Fiemme 2013

Krystal

A konyhába üldögéltem az anyukámmal.Egyáltalán nem terveztem , hogy elutazok  Val di Fiemmébe, főleg , nem voltam kiváncsi a versenyekre.
-Petterért se tennéd meg?-kérdezte az anyukám.-Tudom, hogy  megint alakulóban van valami köztetek.
-Honnan tudsz mindent ilyen jól?-néztem az anyukámra
-Biztos forrásból tudom.-mosolygott az anyukám
-Aksel?
-Igen.Tudod jól, hogy mindent elmond nekem.
-Igen anya.-mosolyogtam.-Az ő kedvéért elmennék Olaszországba.
-Tudod ez egy különleges sívilágbajnokság lesz.
-Nagyon remélem .-mosolyogtam
-Autóval fogsz menni?
-Igen.Holnap indulni szeretnék.
-Okos lány.-puszilt meg a homlokom.
Másnap délután már Val di Fiemmébe parkoltam le , az egyik hotel előtt.Amikor  sikerült leparkolni, beült mellém Petter öccse, Thomas.
-Szia Krys.
-Szia.-mosolyogtam
-Annyira örülök, hogy  vagy.Azt hittem, hogy nem fogsz eljönni.
-Én is azt hittem, de nem úgy alakult , mert itt  vagyok.
-Petter tudja , hogy itt vagy?
-Nem, csak neked szóltam.Megakartam lepni a bátyádat.
-Én nem mondom el neki, hogy itt vagy.-mosolygott cinkosan a fiatalabb Northug
-Köszi.-öleltem át a fiatal norvég fiút.
A fiú távozása  után kiszálltam az autóból.Körbe néztem az olasz városkába, keresztbe tettem a kezem és felsóhajtottam:
-Petter Northug, remélem, hogy örülni fogsz nekem.
Csak nézelődtem körbe, ez az  a hely , ahol egy ideig  bújkálnom kell a szerelmem elől.
-Krystal.-hallottam meg egy férfi, kicsit megijedtem, hogy lebuktam Petter előtt, de szerencsére tévedtem , mert az egyik jó barátom Alexander Legkov vette észre , hogy ott vagyok.
-Szia.-öleltem át
-Te itt vagy.Csoda.
-Igazad van, ez egy hatalmas csoda.-mosolyogtam.-Csak most egy ideig bújkálnom kell.
-Mért ?-kérdezte meglepetten az orosz
-Megszeretném lepni Pettert.
-Tehát bújkálni fogsz.
-Muszáj megtennem.
Mivel  gyorsan elkellett tünnöm, átöleltem az oroszt, és rohantam a hotelba.
Másnap már ötkor keltem.Feketébe öltözködtem, majd felkaptam egy bézs színű kabátot.A hajam még csak copfba volt, de inkább kontyba fogtam.Kiindultam a hotelból, de nagyon óvatosan, mert nem akartam , hogy Petter meglásson.
-Jó bújkálást Szlovákia.-szólalt meg mögöttem a fiatalabb Northug
-Tomas megijesztettél.
-Nyugi Krys.Tetszenek a  körmeid.-mutatott a piros körmeimre
-Köszönöm.Nem is sejti, hogy itt vagyok?-utaltam Petterre
-Fogalma sincs róla.Ma lesz egy verseny.
-Csak nyugi , megnézem.
A verseny egy része alatt a mobilommal voltam  elfoglalva.Majd aggódva figyeltem, hogy mi lesz.A verseny után sírtam, amikor a kijelzőre néztem.Sírtam mert Dario Cologna nyert, sajnáltam a barátaimat Aley Legkovot és Maxim Vylegzhanint, de legfőképpen a barátomat Petter Northugot.Nem voltam képes elhinni, mert nagyon utáltam Dario Colognát.Csalódottam visszamentem a hotelba.Tomassal megbeszéltük, hogy ma jelenek meg a norvégok szálláshelyén.Remélem, hogy Petter meglepődik.
Készülődni kezdtem arra, hogy ma meglepem az én Petterem.Lezuhanyoztam és válogatni kezdtem a ruháim között.Végül egy fekete ruhát választottam.Vettem fel hozzá harisnyát, mert végülis tél volt.Magam mellé tettem  a bézs kabátomat, és vártam arra, hogy Tomas megadja a jelet.Már hét körül járt, amikor kaptam egy sms-t.Tomas egy sms-sel jelzett, hogy már mehetek .Felkaptam a kabátom és elindultam.Amikor kiléptem a hotelból már sötétedni kezdett.Még  mindig settenkedtem, hogy nekeltsek nagy feltűnést.Bementem a norvégok szálláshelyére, a csapat éppen vacsorázott.Szerencsére senki sem vett észe , csak Tomas.Bementem a konyhára , és elkértem Petter Northug vacsoráját.Letettem a férfi elé..
-Jó étvágyat.
-Köszönöm.-válaszolta az én norvégom, mintha csak az egyik alkalmazott lennék.Már az egész csapat nevetett ,csak Petter nem értette , hogy mit nevet rajta mindenki.
-Fordulj meg.-ajánlotta Tomas  a bátyjának, az idősebbik Northug fiú lassan megfordult.
-Krys.-ugrott fel a norvég sportoló.-Azt hittem , hogy nem vagy itt.
-Már egy ideje itt vagyok.
-Erről mért nem tudok?
-Megakartunk lepni.
-Akartunk?-kérdezett vissza
-Segítettem Krysnek.-szólt közbe Tomas.
Petterrel visszamentünk  a szobájába.
-Annyira jó, hogy itt vagy.-dőlt be az ágyba a norvégom
-Nagyon boldog vagyok, itt  lehetek veled.-másztam be a férfi mellé az ágyba
-Krys.-csókolt meg Petter
Reggel nagyon fáradtan ébredtem, ami nem csoda , hiszen  Petterrel egy szenvedélyes éjszakát töltöttünk.A hajam feltűztem, és vártam, hogy a sportolóm felébredjen.A norvég néhány perccel később álmosan pislogni kezdett.
-Jó reggelt .-adtam puszit a férfi homlokára
-Szia.
-Tényleg hiányoztam.-kezdtem símogatni a melkasát
-Igen.-adott egy puszit és magához fogott.-Mikor találtad ki , hogy idejősz?
-Anyuval beszégettünk a  konyhába, és nem volt kedvem ide utazni, ő meg azt mondta, hogy  a te kedvedért ide e utaznák.
-És igent mondtál.-puszilt meg újra
-Veled akartam lenni, de meglepetést is akartam szerezni.
-Sikerült.Most , hogy itt vagy, beszélnünk kell.-ült feljebb Petter
-Hallgatlak.
-Szeretném, ha hozzám költöznél.
-Komolyan?-néztem rá
-Igen.
-Igen.-csókoltam meg a férfit
Hamarosan vége lett a világbajnokságnak és elérkezett az ideje, hogy haza menjek.
-Ma fogsz haza menni?-ült le mellém Tomas
-Igen.-támaszkodtam az asztalra
-Petter elmondta, hogy mit akar tőled?
-Igen.
-Akkor velünk fogsz lakni?-kíváncsiskodott a fiatalabb Northug
-Igen, csak  először még hazautazok a cuccaimért.
-Nem döntöttél elhamarkodottam?
-Le akarsz  beszélni róla?
-Nem.
-De igen.
-Nem.
-Mért akarsz lebeszélni?
-Nem akarok , hogy hibát kövess el.
-Nekem ennyi elég volt.-állta fel.
A reptérre Petter kisért el.Indultam, hogy felszállok, de  a férfi utána kiálltott.
-Krys.
Megfordultam fel.
-Szeretlek drágám.
-Én is nagyon szeretlek.
-Gyorsan intézz el mindent és gyere hozzám vissza.
-Türelem.-válaszoltam a sportolónak
-Krys.Hiányozni fogsz.
-Te is nekem.-küldtem puszit a sportolónak.

2014. július 4., péntek

30.fejezet - Schladming 2013

Krystal

Kora reggel érkeztem  meg Schladmingba,a fekete nadrág és felső remekül  tükrözte, azt , hogy egyáltalán semmi kedvem nincs már utazgatni. A hajam felvolt tűzve, de  még így is látszódott, hogy nemrég barnára volt festve.Lehajtott fejjel sétáltam az emberek között.Most tényleg nem volt kedvem arra, hogy bárkivel találkozzak, főleg nem valami régi ismerőssel.Most ismét egyedül jöttem versenyt nézni,  utoljára két éve jártam az osztrák  városkába, akkor Aksel -lel érkeztem ide, és találkoztam Ted Ligetyvel, ezt most semmi képpen nem akarom.Utálom az amerikai sportolót, egyszerűen  nem tudom el viselni a társaságát.Már nem vagyok kislány , felnőtt nő lettem, és ez látszik a döntéseimen , és tetteimen, és tudom, hogy számomra Ted Ligety olyan , mint  Petter Northug.Egyszerűen gyűlölöm.A mai napot még egyedül kell töltenem, de holnap megérkezik a barátnőm Karina.Szerintem  még ő sem volt képes elhinni, hogy  Petter Northug  és Leia együtt.
Annyira hihetetlen.
Közben  találkoztam a barátnőmmel.A lány egy piros fal mellett várt rám.A ruházata kicsit olyan volt, mintha éppen egy rock koncertről érkezett volna. Amikor odaértem a lány  mellé ránéztem a cipőjére.
-Húha.-jelentettem ki mosolyogva
-Tetszik?-emelte meg a lábát, hogy jobban lássam a  fekete magassarkú csizmáját, ami egy kicsit  bakancsra hasonlított
-Feltűnő.-néztem a lányra, akin látszott, hogy nagyon tetszik neki a cipő
-Annyira imádom ezt a cipőt.-mondta , de amint kimondta megbotlott
Nem bírtam  tovább, hangos nevetésbe törtem ki.A barátnőm értetlenül nézett rám , és még akadt néhány ember ,aki  ámulkodó szemekkel bámult ránk.A barátnőm egy kicsit zavarba volt, de engem egyáltalán nem zavart.Amig nem éreztem egy ismerős tekintetett a hátam mögött.
-Menjünk vissza a  hotelba.-mondtam , már sokkal komorabb hangon, ezer közül is felismerem azt a nzést.biztos vagyok benne , hogy ő itt van.
Vissza mentünka  hotelba, komoly arccal  nézett rám.
-Mi a baj?
-Itt van.
-Ki?
-Petter Northugot.
-Lehetetlen.-mondta a barátnőm
-Nem vagyok őrült.Tudom, hogy itt van.
-Krys, nem lehet itt.
-Tudom, hogy itt van.-jelentettem ki magabiztosan
-Petter Northug Norvégiába van.
-Nem.-tiltakoztam.-Petter itt van.
-Krys.
-Hagyj békén.-dőltem az ágyra
-Krys.-mondta  a lány a nevem
-Nem érdekelsz mondtam haragosan.
Másnap a hajam  copfba fogtam, és elkezdtem öltözködni, még mindig dühített , hogy  Karina nem hisz nekem Petter Northuggal kapcsolatba, mert én érzem , hogy ott állt mögöttem.Felvettem egy  fekete blúzt és fekete nadrágot, gyorsan felkaptam egy fehér pulcsit és a csizmám, és már indultam  is.Elindultam egy kavézóba, miközben várakoznom kellett elkezdtem  játszani a piros körmeimmel.
-Krys.-hallottam meg a nevem
-Petter.-ismertem fel a féfit
-Minden rendbe van?-nézett meg lepetten a norvég, hogy most mennyire higgadt vagyok
-Nincs.-ráztam meg a fejem.-Most hoztam meg egy nehéz döntést.
-Elmondod , hogy mi az ?
-Az apukámhoz költözöm.
-Mért?Nem jó Norvégiába?
-Te vagy az oka.Nem érzem magam biztonságba, sehol sem.Félek, hogy akármikor találkozhatunk.És én ezt nem akarom.
-Mert szeretsz.-mosolygott a sportoló
-Nem.Gyűlőlek.Azért megyek el, mert nem akarlak soha többet látni.-mondtam magabiztosan
-Anyukád tudja?
-Hamarosan megmondom neki, apukám támogat.
-Krys.
-Hagyj engem.-indultam el, végre sikerült lezárnom egy fejezetet az életembe.Ez a fejezet Petter Northug, és az Európába élés.
Másnap egy padon üldögéltem.Karina jelent meg mellettem.A lány rám nézett a  hatalmas kék szemeivel.
-Ugye nem akarsz  USA-ba költözni?
-De igen.-válaszoltam
-Nem teheted.
-Mért nem?-kérdeztem
-Mert ide köt az életed.Te ide tartozol?
-Ausztriához?-kérdeztem meglepetten
-Nem, Norvégiához.
-És hozzám.-lépett oda  Petter Northug
Ránéztem a barátnőmre, aki mosolygott.
-Nem értelek titeket.-néztem végig rajtuk
-Petter mindent elmagyaráz.Én már  megyek is.Kettesbe hagylak titket.-indult el a barátnőm , Petter mellé lépett  és valamit a fülébe súgott.
-Karina.-szóltam a lány után
-Krys, hallgasd meg.-mondta lány és elindult.
Néztem a barátnőm után, majd  a norvég sportolóra fordítottam az összes figyelmem.
-Nem akarom, hogy elutazz.Én.....-kezdte , de nem fejezte be
-Te????Mit akarsz nekem mondani?Mért nem akarod, hogy elutazzam?-soroltam a kérdésimet
-Krys, nagyon fontos vagy nekem.Nem akarok több hibát elkövetni ,azzal , hogy hagylak elmenni.
-Petter.-csak ennyi telt tőlem
-Könyörgöm Krystal , ne menj el.
-Nem tudom.-sóhajtottam fel
-A kedvemért maradj.
-Jó.-mondtam halkan.