(Krystal)
Rábeszéltem anyut,hogy vigyen el a Négysánc versenyre.Nagyon szerettem volna,ha elvisz az összesre.Nagyon jó lenne ott lenni az összes versenyre.Németországba és Ausztriába rendezik a versenyeket,és szerencsére a prágai sprint előtt.A táskámba pakoltam,anyu a fürdőben volt,amikor kopogtak.Nekem kellett kinyitnom az ajtót.Nagyon ijedten mentem az ajtó felé,de az ijedség hiába való volt.Az ajtóba szerencsére Karina állt.
-Szia.-köszöntött
-Szia Karina.-köszöntöttem.-Gyere be.
Amint beléptünk a szobába látta,hogy még nem vagyok készen a pakolással.A fejét rázva megszólalt.
-Nahát Krys.Még nem vagy készen?Segítek pakolni.-ajánlotta
-Köszönöm.-öleltem át
Karinával együtt pakoltuk a ruháimat,amikor az anyukám belépett a szobába.
-Lányok 30 perc és készen vagyok,azután indulunk.-ígérte
30 perccel később még mindig anyura vártunk.
-Azt ígérte,hogy 30 perc és indulunk.-mondtam Karinának
-Már jön.-mondta a barátnőm.
-Indulhatunk.-mondta
10 perccel később már úton voltunk.
-Emlísd meg neki.-bökött oldalba Karina
-Anya.-szólítottam meg.-Karinával ott szeretnénk lenni az összes Négysánc verseny állomáson.-mondtam kissé bizonytalanul
-A Négysánc verseny egy hétig tart.-mondta
-Sabrina néni mi nagyon szeretnénk.-könyörgött Karina
-Hát nem tudom.-sóhajtott az anyukám
-Anya kérlek.-könyörögtem én is.-Lehet,hogy itt is randizhatsz valakivel.
-Krystal Jedrick nem vagy vicces.-vetett rám szúrós pillantást az anyukám
-Anya.Sabrina néni.-hisztiztünk egyszerre Karinával
-Rendbe lányok.-egyezett bele
-Szuper.-kiabáltottunk fel
Karinával végig énekeltük az utat.Igazán jól esett,hogy ismét Karinával utazott.Néhány órával később már a németországi Oberstdorfba voltunk.
-Ott a sánc.-kiáltottam fel
-Gyönyörű .Nem igaz?-kérdezte Karina
-Tényleg az.-mondtam
-Kicsim.-fogta meg a kezem anyu.-Ő ott Janne Ahonen.-mutatott az egyik síugró felé.
-Az pedig Adam Malysz?-kérdeztem tőle
-Igen.Ő Adam Malysz.
-Milyen jól megismerted.-dicsért meg Karina
-Mert jelegzetes a bajusza.-magyaráztam
-Krysnek elég egyszer látnia valakit élőben és már megismeri.-magyarázta az anyukám
Indultunk a hotelba ,amikor megláttam Martin Schmittet.
-Anya.-szóltam az anyukámnak.-Ott van Martin Schmitt.
-Igen kicsim.Ő az .-válaszolta az anyukám
Másnap reggel Karinával rohantunk Oberstdorf környékére.Imádtam Németországba lenni,főleg ilyen versenyeken.Nézelődés közben beleütköztem egy lányba.
-Hoppsz.Elnézést kérek.-mondtam
-Semmi baj.-felelte a lány.-Leilani Gomez vagyok.
-Én a Leia becenévre hallgatok.-válaszolta a lány
-Ő itt Karina Krainecova.-mutattam be a barátnőmet
-A Négysáncverseny miatt jöttetek ide?-érdeklődött
-Igen.-válaszoltam
-Te itt élsz?-kiváncsiskodott Karina
-Igen,Obertsdorfba van az otthonom.-felelte a lány
-Gyönyörű hely.Bárcsak én élhetnék itt.-sóhajtottam fel.
-Valóban az.-értett egyet Karina
-Ha szeretnétek körbe vezetlek titeket.-ajánlotta fel a lány
-Nagyon szeretnénk.-csaptam le az ajánlatra
Leilani körbe vezetett Oberstdorfba.Megmutatta,hogy merre szokott játszani,és hol szokott sielni.Karinának nem tűnt fel semmi különleges Oberstdrofba,de én rögtön " szerelme estem".Délután megkerestem az anyukámat.Karina és Leia jöttek velem.
-Anyuci.-álltam meg előtte
-Krys drágám.-örült meg amikor meglátott.-Már azt hittem elvesztél.
-Nem .-válaszoltam.-De szeretnék valamit kérdezni.-mondtam neki
-Hallgatlak kicsim.-mosolygott rám
-Szeretnék Oberstdorfba maradni.-közöltem
-Drágám.-sóhajtott fel az anyukám
-Sabrina néni.Krystal ez az álma.-könyörgött Karina
-Hát nem tudom.-sóhajtott újra az anyukám
-Nálunk maradhatna.-szólt közbe Leia.-Megegyezek az anyukámmal és megpróbálhatná,hogy milyen a obertsdorfi élet.
-Jó.-egyezett bele anyukám.-De csak akkor ,ha az anyukád is megengedi.
-Rendbe.-örültünk meg mind a hárman
Rohanva kerestük Leilani anyukáját.
-Leia.-emelte fel.-Merre jártál kicsi lány?
-Kryst és Karinát körbe vezettem.-magyarázta.-Anya lehet egy kérésem?
-Persze drágám.-felelte
-Krys nálunk maradhatna egy ideig?-kérdezte kiváncsian
-Hát...-kezdte.-Rendbe maradjon.-egyezett bele,majd felém fordult.-Te vagy Krys?
-Igen.
-Elmékeztetsz egy barátnőmre.De ő szlovák.-mondta
-Én is szlovák vagyok.-szóltam közbe
-Véletlenül nem Sabrinának hívják az anyukádat?-kérdezte
-De igen.Sabrina Smokovának hívják.-válaszoltam
-Te vagy Sabrina lánya?-kérdezte
-Igen.-bólogattam
-Ő merre van?
-Megmutattom.-fogtam meg a nő kezét
Elvezettem az anyukámig.A nő hirtelen megfogta anyut.
-Szia Sabrika.
-Szia Nina.-ölelte át az anyukám
-Nem is mondtad,hogy van lányod.-tette szóvvá Nina az anyukámnak
-Ne haragudj.-mondta anyu
Karinával és Leiával a versenyt néztük,amig az anyukáink beszélgettek egymással.Anyu a beszélgetésbe merült el,én pedig a verseny nézésébe.Ha versenyeket néztem,akkor teljesen kizártam a külvilágot.Nem foglalkoztam azzal,hogy mi folyik körülöttem,csak a versennyel foglalkoztam.Anyukám átfogott és felemelt.
-Krys.Vége a versenynek.
-Akkor itt hagyod?-kérdezte Nina
-Igen.-válaszolta.-Majd az apja érte jön,mielőtt elviszi Prágába.
-Rendbe.-mondta Nina.-Ne aggódj .Jó helyen lesz itt.
-Tudom.-mondta az anyukám-Gyere Krys.-mondta és újra átölelt
-Krys általában jól viselkedik.-magyarázta Ninának.-Leiával jól kifognak jönni.
Még egy ideig búcsúzkodtak,de utána anya és Karina elindultak Szlovákiába.
Nina bement a házba ,mi pedig Leiával elmentünk sétálni.
-Anyukád mért a Krystal nevet adta neked?-kérdezte Leia
-Nem anyu adta,hanem az apukám.Ő amerikai és ilyen jelegzetes nevet választott.-magyaráztam
-Nekem nagyon tetszik a neved.-mosolygott rám
-Nekem pedig a tied.Ki választotta?
-Anyukám találta ki a Leilanit,de apu kezdett el Leiának becézni.-mondta,miközben már az erdőbe jártunk.
-Gondoltál rá,hogy sportolni fogsz valamikor?-kérdeztem
-Nem soha.-felelte a lány.-Te gondoltál rá?
-Néha.Anyu nem akarta,hogy sportoljak.Apu pedig sportolónak szánt.
-Általában az nem számít,hogy mit akarnak a szülők,hanem ,hogy te mit akarsz.Mi akarsz lenni?-kérdezte Leia
-Riporter.-adtam egyszerű választ.-Te mi akarsz lenni?
-Még nem tudom.-mondta.-Lehet végül a sportpályán kötök ki.
-Bármi előfordulhat.-mondtam
Majd hirtelen megfordult.
-Akarsz autogrammot Adam Malysztól?-kérdezte
-Igen.válaszoltam
Odafutottunk az autogrammot osztogató lengyelhez.
-Autogrammot?-kérdezte
-Igen.Azt szeretnénk.-válaszolta Leia
-Tessék.-nyújtotta át Leiának ,utána pedig nekem.-Te vagy ...
-Leia.-mondta a barátnőm.
-Én pedig Krys.-mutatkoztam be
-Milyen nevet becéznek Krysnek?-kérdezte
-Krystalt.-válaszoltam
A sétálgatások után Leiával nagyon későn mentünk be.Nina nagyon mérgesnek tűnt.
-Mondd csak drága kincsem,ilyenkor kell haza jönni?-kérdte számon Leiát
-Sajnálom,csak mindent megakartam mutatni.-magyarázkodott
-Oké.De irány fürödni utána pedig menjetek aludni.-utasított
-Rendbe anya.-mondta Leia
-Oké Nina néni.-válaszoltam én is
A fürdés után az ágyban ültünk és beszélgettünk.
-Fogsz menni az olimpiára?-kérdezte
-Anyu azt ígérte,hogy elvisz.-mondta.-Már szerencse csak 2 hét az olimpia.Te mész rá?
-Igen.Engem is elvisznek rá.
-Az ebben az olimpiába a legjobb,hogy találkozhatok Bode Millerrel.Ő a kedvencem.-magyaráztam
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése