-Akkor indulok jó?-léptem be az anyukám szobájába
-Aksel-lel mész?-kérdezte az anyukám
-Igen.Tudod anya, ez egy villanyfényes esti szlalom verseny.És engem nagyon érdekel.
-De hiszen már voltál esti versenyen.
-De az nem Schladming volt.-lépett be a szobába Aksel.-Schladming legendás, és Krys muszáj ott lennie egy alább egy versenyen.
-Köszi Aksel.-mosolyogtam rá
-Szívesen.-mosolygott a sportoló.
-Mivel megyünk?-néztem Akselre
-Repülővel, utána meg autóval.-símogatott meg Aksel
-Szuper.-mosolyogtam
Nem sokkal később már Aksel autójába üldögéltem Schladmingba.A hajam laza copfba fogtam és vártam, hogy Aksel visszajöjjön.Az egyik amerikai sportoló lépett az autó felé.
-Szia.-köszöntött
-Szia.-mosolyogtam rá
-Ted Ligety vagyok.-nyújtotta a kezét
-Krystal Jedrick.-fogadtam el a kéz fogást.
-Amerikai vagy?-lepődött meg
-Csak félig.Apukám amerikai , anyukám szlovák.Aksel Lund Svindal a nevelőapám.
-Komolyan?
-Igen.Vele érkeztem ide.
-Csak a verseny miatt?
-Igen.Mért mit hittél miattad?
Az amerikai sportoló közelebb hajolt és a fülembe súgta, hogy:
-Még szép, hogy azt gondoltam.
-Idióta .-el kezdtem nevetni.-Bode Miller a kedvencem.-árultam el a rámenős sportolónak.
-Nagyon kár.-sóhajtott fel.-Na szia.
-Szia.
Nem sokkal később Aksel is visszaérkezett.Mutatott, hogy szálljak ki,és menjek vele.Kiszálltam az autóból és követtem az anyukám norvégját.
Amint beléptem a házba Aksel bemutatott egy nőnek, akiről azt mondta, hogy az unokatestvére.A nő nagyon kedvesen mosolygott rám.
-És ő Krys, a nevelt lányom.-fejezte be Aksel a mondanivalóját.
-Gyere Krys.-hívott a nő és szorosan magához ölelt.-Aksel már rengeteg dolgot mesélt rólad.
-Valóban?
-Igen.Azt is mesélte, hogy mennyire szeretsz utazni.
-Nagyon szeretek.-válaszoltam.-És még mit mondott?
-Azt, hogy minden vágyad volt, hogy láthass egy esti szlalom versenyt.
-Ez is igaz.Nagyon szerettem volna látni.Még valamit mondott?
-Hogy imádod a sportot.
-Nagyon imádom, ez annak is köszönhető , hogy apukám egykor sportolt.
-Most már mehetünk?-kérdezte Aksel
-Igen.-válaszoltam és elindultunk.
-Örültem , hogy megismertem.-szóltam vissza a nőnek.
-Akárcsak én.
-Nagyon aranyos.-mondtam Akselnek a hotel felé sétálva
-Néha túl aranyos.-mosolygott
Aznap este még nem volt verseny, tehát nem volt mit néznem.Aksel késő estig beszélgettünk, és már hajnal volt mire ágyba kerültem.Kora reggel mégis arra ébredtem , hogy a mobilom cseng.Álmosan a kijelzőre pillantottam.
-Tessék?
-Áll az alku?
-Milyen alku?-kérdeztem álmosan
-Nem írtál vissza.
-Gratulálok Northug, most jöttél rá.
-Most megint mért vagy ilyen rideg?
-Álmos vagyok.-közöltem
-Mondjuk a jövő héten.-ajánlotta.
-Mi legyen a jövő héten?-kérdeztem miközben egy hatalmasat ásítottam és megdörzsöltem a szemem
-Itt tölthetnél néhány napot.
-Oké, rendbe.Most már aludhatok?-kérdeztem
-Csak nyugodtan.-kaptam egy gyors választ.
-Köszi.-tettem le telefont és oldalra fordultam
-Jó reggelt .-lépett be pont abban Aksel
-Még nem.-takartam el az arcom
-Fáradt vagy?
-Nagyon.
-Nem baj.Gyere , megyünk reggelizni.
-Oké.-álltam fel
Aksel-lel egy közeli étterembe mentünk.
-Mesélj , mért vagy ilyen fáradt.
-Hát.-takartam el az arcom nevetve.-Este illetve éjjel túl sokáig beszélgettünk, utána Petter már korán reggel hívott.
-És mit akart?-kérdezte Aksel haláli nyugottan
-Csak azt, hogy jövő héten menjek el hozzá, és töltsek ott néhány napot.
-És mit mondtál?
-Azt , hogy rendbe.Belegyeztem.Szerinted baj?
-Hát nem tudom.-sóhajtott Aksel.-Majd rábeszéljük az anyádat.
-Köszi Aksel.-öleltem át.
-Annyira hihetetlen.-takartam el az arcom
-Mi?-kérdezte Aksel
-Egy éve nem gondoltam, hogy itt fogok ülni, és Petter Northugról beszélni.
-És mégist azt teszed.
-Beszéljünk másról.
-Miről?-kérdezte Aksel
-Akarok egy kiskutyát.-közöltem a férfival
-Majd meglássuk.
Délelőtt Aksel eltűnt.Mindenhol kerestem , de nem találtam.Már dél is elmúlt, mire a férfi megjelent a szobámba.Hatalmas szemekkel néztem, mert a sportolónak egy kutya volt a kezébe.
-Ő az enyém?
-Kutyát akartál, megkapod.
-Köszi.-öleltem át
Délután úgy döntöttem , hogy kimegyek a szobából, és persze a hotelból is.Felvettem egy fekete cicanadrágot, és egy fehér felsőt.Felvettem egy fekete szövetkabátot, és felvettem a napszemüvegem.A kutyussal a kezembe.Nem messze a pályától összetalálkoztam Ted Ligetyvel.Az amerikai sportoló megállt mellettem.
-Látom , hogy szereztél egy kutyust.
-Akseltől kaptam.-adtam rövid választ az amerikainak.
-Tőlem nem kérsz semmit?
-Nem.-tiltakoztam.
-Ugyan.-lépett közelebb
-Hagyj békén.-futottam el az amerikaitól
Nagyon hamar megtaláltam Akselt, és szinte nevetve meséltem el neki a történetet.A norvég sportoló nagyon jól szórakozott rajtam.
-Ne nevess.-utasítottam.-Te hoztál magaddal Schladmingba.-figyelmeztettem
-Te akartál ide jönni.
-Tudom.-sóhajtottam fel
Megnéztem életem első éjszaki szlalom versenyét.Remekül éreztem magam, hiszen magával ragadott az éjszaki hangulat.De már másnap Aksel-lel visszautaztunk Norvégiába.
