2.fejezet-Beaver Creek 2005

(Krystal)

Alig néhány perc telt el,hogy leszálltunk a repülőről.Már azonnal megláttam az apukámat.Rohantam hozzá.Beugrottam a kezébe és átfogtam a nyakát.
-Apuci.Olyan jó újra látni.
-Krys nagyon hiányoztál.
-Mikor indulunk?-kérdeztem 
-30 perc múlva.-mondta az apukám
Közben megérkezett az anyukám Karinával.
-Szia Sabrina.-köszöntött az apukám
-Szia.-válaszolt az anyukám
Nagyon ridegen viselkedtek egymással.Szinte vágni lehetett  a felszültséget.Apukám gyorsan elterelte a figyelmem a viselkedésükről.
-Ő a barátnőd?-érdeklődött
-Igen.Ő Karina.-mondtam az apukámnak.
-Szia Karina.-simogatta meg a barátnőmet
-Csókolom.-mondta Karina
A szüleim nem igazán szeretik egymást a válás óta.De engem nem érdekelt ,lényeg,hogy végre az apukámmal lehetek.
Karinával és az apukámmal felszálltunk a repülőre.Elkezdtem olvasni a símagazinomat.
-Látom még mindig szereted a sít.-mondta az apukám
-Igen,de sielő nem akarok lenni.-közöltem a tényeket.
-Semilyen sport?-kérdezte
-Nem.Imádom nézni,de sportolni nem akarok.-mondtam magabiztosan
-Krys kérlek.-könyörgött
-Nem akarok sportolni.Ezt már eldöntöttem.-mondtam újra és az apukámra néztem
-Ha eldöntötted akkor nem nyaggatlak ezzel.-igérte meg
-Köszönöm.-mondtam és elmerültem a magazin olvasásába.
A Beaver Creekbe vezető út nagyon hosszú volt.Csendben a magazinomat olvasgattam.Közben megérkeztünk.Még soha nem jártam Amerikába korábban.
-Apa.-fogtam meg  a kabátja újját.-Fogunk találkozni Bode Millerrel?-érdeklődtem
-Nem tudom.Sielni biztos fogod látni.-igérte
-Találkozni akarok vele.-hisztiztem
-Krys nyugalom.-simogatta meg a fejem
-Bode Millerrel akarok találkozni.-nyaffogtam az apukámnak.
Apa Karinára nézett és megszólalt.
-Az anyjával is így viselkedik?
-Van amikor igen,de általában nem.-árulta el őszintén a barátnőm
Apukám hatalmasat sóhajtott és elindultunk a pályához.
-Ma már mennek az edzések.-mondta az apukám.-A versenyek pénteken és szombaton lesznek.
-Találkozni nem lehet velük?-érdeklődtem
-Krys.Tényleg nem tudom.-válaszoltam az apukám.-Különben nem azt igértem,hogy találkozhatsz vele,hanem,hogy láthatod élőben sielni.
Dühös voltam,de igaza volt.Ő csak azt ígérte,hogy élőben láthatom sielni.Megnéztök az edzést.Nagyon örültem mikor megláttam Bode Millert. Elindultam a pálya felé,de az apukám visszahúzott.Nem engedett Bode Miller közelébe.
-Bode.-kiáltottam a sielő nevét,de az nem figyelt rám
Csalódottan néztem az apukámra.Könyörögtem,hogy menjünk a hotelba.Apukám bele egyezett és elindultunk.Meglepő volt,hogy nem a hotelek felé mentünk ,hanem a faházak felé.Apu nagyon meglepett.Egészen eddig nem hozott el Beaver Creekbe,pedig volt faháza.
Figyelmesen nézelődtem körbe.Bementem az egyik szobába,Karina jött utánam.Az ablakhoz sétáltam és kinéztem rajta.A pályára volt kilátás.
-Tetszik?-kérdezte az apukám
-Nagyon szép hely.-mondtam miközben a pályát néztem
-Ha elkezdenél sportolni,akkor te is lemehetnél ezen a pályán.-mondta az apukám
-Nem fogok sportolni.-mondtam és közben hatalmasat sóhajtottam,untam,hogy az akarja,hogy sportoljak
-Te tudod.-mondta és kiment a szobából
-Krys.-nézett rám Karina.-Annyira imádod  a sportokat.Sportolhatná.
-Nem akarok.-válaszoltam
-Krys.
-Nem akarok és ez  a végső  döntésem.-mondtam és tovább nézelődtem az ablakon
Karina hatalmasat sóhajtott és felkapcsolta a tévét.A nézelődésemet a telefonom csörgése zavarta meg.A kijelzőre néztem.Anyukám hívott .
-Szia anya.-szóltam  a telefonba
-Krys drágám.Milyen Beaver Creek?
-Szép hely.Láttam is Bode Millert,de csak messziről.-meséltem
-Majd biztos találkozol vele.-mondta az anyukám
-Remélem.Ő a kedvencem.
-Tudom kicsim.-válaszolta-Bizom benne,hogy beszélhetsz vele.Majd még hívlak.Szia
-Szia.-tettem le  a telefont
Leültem Karina mellé és elkezdtem én is nézni a tévét.
Reggel apukám keltett minket.
-Lányok.Ébresztő megyünk reggelizni.
-Muszály kelni?-érdeklődtem
-Krys.Karina minden gond nélkül felkelt.Ellenben te állandóan tiltakozol
-Utálok korán kellni.-válaszoltam egyszerűen
-Valakivel találkozót beszéltem meg.Indulnunk kell.-magyarázta az apukám
-Bode Millerrel?-tettem eg kétségbe esett próbálkozást
-Nem.-válaszolta az apukám
-Hermann Maierrel?-kérdezte Karina
-Nem.-felelte az apukám
-Didier Cuche-sel?-érdeklődtem
-Nem.-kaptam újra választ
-Akkor kivel?-kérdezte Karina
-Majd meglátjátok.-mondta titokzatosan az apukám
-Mondd meg kérlek.-könyörögtem
-Mint mondtam,majd meglátod.-mondta  az apukám
Elmentünk egy kávézóba,apukám egy asztalhoz ment,ahol egy nő várt rá.
-Krys,Karina.Ő itt  a mennyasszonyom Leah Fullize.-mutatta be  a nőt
-Leah.Krys a  lányom,Karina pedig a legjobb barátnője.-magyarázta a nőnek
-Szia Krys.Leah vagyok.Mesélsz nekem magadról?-kérdezte mosolyogva a nő
-Szia.Krystalnak hívnak.Szlovákiába élek az anyukámmal.Apukám most hozott el először Beaver Creekbe.-meséltem
-De aranyos vagy.-simogatott meg-A téli sportok szerelmese vagy?-kérdezte
-Igen.-válaszoltam.-Bode Miller a kedvencem.
-Csak őt szereted?-kérdezte 
-Nem,de ő az abszolút kedvencem.-magyarázkodtam
-Nem is mondtad ,hogy ilyen aranyos a kislányod.-nézett Leah az apukámra
-Mikor esküdtök meg?-kérdezte Karina
-Még nem tudjuk.-válaszolta Leah
-Apa.Mehetek megnézni az edzést?-kérdeztem
-Persze mehettek.-válaszolta
Karinával rohantunk edzést nézni.Bár még kicsit nehéz átállni a Beaver Creek-i időzónára.Tudom,hogy remek hétvégém lesz.Pénteken lesiklásba versenyeznek,szombaton szuper G-be,vasárnap pedig óriás műlesiklásba lesz verseny.Bode Miller lesiklásba,és super G-be is esélyes.
-Karina.-böktem meg  a barátnőmet
-Tessék?-nézett rám  a barátnőm
-Ott van Janica Kostelic.-mutattam a nőre
-Ilyenkor nem Aspenbe kellene lenni?-kérdezte Karina
-Lehet elkísérte  a bátyját.Hiszen Ivica,Janica bátyja most itt fog versenyezni.-mondtam.-Én akarok autogrammot tőle.-közöltem a barátnőmmel
-Hát jó.-egyezett bele,úgy mintha ez lenne a világ legfurcsább dolga.
Magabiztosan indultam el és meg sem álltam a horvát olimpikonig.
-Janica Kostelic?-kérdeztem a nőtől
-Igen.Személyesen.-mondta a nő
-Krystal Jedrick vagyok és szeretnék autogrammot kérni.-mondtam
-Persze kicsim.-mondta Janica és aláírta  a füzetemet
-Köszönöm.-mosolygtam rá
Elindultam volna,de közbe szólt.
-Itt maradhattok nyugodtan.-mondta
-Rendbe.-egyeztem bele
-Rajongó vagy?
-Igen.-válaszoltam.-Apukám azt akarta,hogy sportoljak,de én csak rajongó akarok lenni.Jobban vonz a média.
-A médiába akarsz dolgozni?-kérdezte mosolyogva
-Igen.-feleltem
-Amerikai vagy?-kérdezősködött tovább
-Apukám amerikai,anyukám szlovák.-válaszoltam
-És hogy lehet becézni,azt hogy Krystal?-kérdezte
-Krysnek becéznek.-válaszoltam
Az edzést Janicával néztem végig.Másnap délután volt a verseny.Türmetlenül vártam a versenyt.Bode Miller volt a verseny egyik nagy esélyese.Sikitottam amikor beérkezett a célba.Nagyszerű ideje volt.
-Bode .-kiabáltam a nevét.-Bode Miller.
A verseny végig örülhettem hiszen ő nyert.Nem hittem a szememnek."Öröm ittasan" mentem v issza a faházba.Most láttam először élőbe versenyezni Bode Millert ,és ő még nyert is.Ennél nagyobb boldogságba nem is lehetett volna részem.
Apukám bejött  a szobámba.
-Látod Krys.Hiába kiabáltad a nevét nem figyelt rád.-mondta az apukám
-Mégsem jöhetett ki  a nézőtérre.-szólt közbe Karina
-De lehet,hogy meghallotta,sőt biztos.-álltam ki magamért
-Te tudod kicsim.-egyezett bele apukám-De kevés rá az esély,hogy pont téged venne észre.
Másnap ismét csak délután volt verseny.Egészen sokáig ágyban voltam.11 óra körül mentem le az emeletről.Karina és Leah az asztalnál ültek és beszélgettek.
-Apu merre van?-kérdeztem
-Elkell intéznie néhány dolgot.Ma én kisérlek titeket a versenyre.-magyarázta a nő
-És mikor jön haza?-kérdeztem
-Csak este.-mondta Leah
-Mikor indulunk?-kérdeztem
-Egy óra körül.-mondta Leah
Karinával addig visszamentünk tévézni.Leah  bejött  a szobába.
-Lányok indulunk.-hívott minket
Ezzel a nappal nem voltam igazán megelégedve,hiszen Bode Miller most nem nyert.DE én még a tegnapi lázba égtem.
Vasárnap ismét versenyre mentünk.Ez volt az utolsó napom itt Beaver Creekbe.A verseny után ismét megláttam Janica Kostelicet.Mosolyogva intettem neki,és ő oda hívott.
-Szia Krys.-simogatott meg
-Szia.-mosolyogtam.-Ivica.-fordult a bátyja felé.-Ő Krys.Írd alá a füzetjét.-adta parancsba
-Szia Krys.-mondta a férfi és aláírta a füzetemet.-Minek a becézése a Krys?
-Krystal.-válaszoltam
A férfi mosolygott és távozott.
Még aznap este  apukámmal visszautaztunk Pozsonyba.Anyu a reptéren várt ránk.Végre hazaértünk.Nagyon kiváncsi vagyok,hogy mikor és hova utazunk legközelebb.Anya először hazavitte Karinát.Utána mi is haza mentünk.
-Mesélj .-mondta mikor beléptünk a házba.-Milyen volt Beaver Creek?
-Nagyon jó.-mondtam és leültem a kanapére.-Megismerkedtem Janica Kosteliccel.
-Neki nem Aspenbe kellett volna lennie?-kérdezte az anyukám
-De.Csak itt versenyzett a bátyja és inkább ide jött.Bemutatta nekem  a bátyját.-meséltem az anyukámnak
-Ez csodás.-moslyogott az anyukám.-És hova menjünk legközelebb?
-Nem tudom.Szivesen mennék északi összetett nézni.-mondtam
-Megnézem hol lesz verseny legközelebb nekik.-mondta az anyukám
-Anya.Megyünk majd világ bajnokságokra is?-kérdeztem
-Igen,de azok már csak a következő szezonba lesznek.Ebben  a szezonba lesz az olimpia.-magyarázta az anyukám.
-Olimpiára megyünk?-kérdeztem 
-Igen.Februárba.
-De jó.-öleltem át
Későn kerültem az ágyba.
-Anya.-mondtam,anyukám megfordult
-Tessék?
-Tudtad,hogy apunak menyasszonya van?
-Igen.Mesélte.-válaszolta