2013. február 24., vasárnap

10.fejezet-Bischohofer 2007


Krystal

-Drágám.-jött be az anyukám  a szobámba
-Tessék?-néztem rá
-Itt az ideje,hogy elkezdj készülődni.-mondta és kereste ki  a ruhámat
-Nem akarok menni.-közöltem
-Kicsim ne szórakozz.Te is meg vagy hivva   a vendégek közé.
-Nem érdekel.-válaszoltam
-Kapsz 25 percet.Addig készülj el.Vagy nem mehetsz el a világbajnokságokra .Érthető vagyok?
-Igen.-forgattam a szemem
Anyukám 25 perccel később bejött a szobámba.
-Nagyon jól áll rajtad az a ruha.-dicsért meg
-Biztosan.-sétáltam a tükör elé
-Krys.Ne légy ilyen bánatos.-simogatott meg majd átölelt
-Nem mehetnék el inkább a Tour de Skire?-tettem egy kétségbe esett próbálkozást
-Nem.Az esküvőre kell menned.-most először láttam ennyire magabiztosnak az anyukámat,nagyon meglepett vele
-Sabrina.-jött be a szobába Sebastian
-Tessék édes?-fordult meg az anyukám és megcsókolták egymást
-Itt van Leia az apukájával.
-Mit akarnak?
-Leia magával akarja vinni Kryst Bischohoferbe.-magyarázta Sebastian
-Mehessek.-könyörögtem
-Sabrina hadd menjen.-állt ki mellettem Sebastian
-Rendbe.-egyezett bele nagyon nehezen az anyukám
-Szuper.-pakoltam össze és már indultam is ki az autóhoz
-Jó szórakozást.-szólt utánam Sebastian
-Köszönöm.-válaszoltam
Beszálltam az autóba és átöleltem Leiát.
-Apu elvisz minket Bischohoferbe.Ez a 4sánc verseny záró versenye.-magyarázta Leia
-Szuper.-örültem meg-Te ott voltál az összes versenyen?-kérdeztem
-Igen.-bolintott rá.-Te hol jártál miótta nem találkoztunk?
-Gaelliverbe és Östersundba.-válaszoltam
-Kikkel találkoztál?
-Miből gondolod,hogy találkozta valakikkel?
-Biztos vagyok benne.-válaszolta
-Gaelliverbe Alexander Legkovval,Östersundba Helena Jonssonnal és David Ekholmmal.
-Legkovval láttalak egy magazinba.-mondta Leia.-Most is vannak terveid,hogy kivel akarsz találkozni?
-Persze , hogy vannak.Szivesen találkoznák Anders Jacobsennel.-mondtam
-Téged ismerve biztosan találkozol vele.-mondta Leia
-Remélem is .-bizakodtam
-Megérkeztünk.-szólalt meg Leia apukája.-Nézelődhettek.Addig én bejelentkezem.
-Oké.Megyünk.-fogta meg a kezem Leia és elfutottunk.
-Ma lesz a qualifikáció  és holnap a verseny.-néztem végig a programon.
-Akkor akár ma is találkozhatsz vele.
-Vagy akárki mással.-szóltam közbe
-Az is lehet.Vannak még jelöltjeid?
-Gregorral is szivesen találkoznák.-válaszoltam.-Esetleg valamelyik némettel.
-Pechedre nincs szlovák síugró.-mosolyodott el Leia
-Fogsz menni a világbajnokságokra?-kérdeztem
-Még nem tudom.Szerintem az északi sí vébére nem megyek.-sóhajtott fel
-Mert Sapporoba van?-kérdeztem
-Igen.e te biztosan ott leszel.
-Valóban ott leszek.-feleltem.-Sebastiannal együtt megyünk.
-Együtt a csapattal?-kérdezte meglepetten Leia
-Igen.-válaszoltam , mintha ez lenne a legtermészetesebb dolog a világon
-Nagyon jó neked.
-Szivesen elviszlek magammal.Karinát is viszem.
-nagyon jó lenne, csak nem tudom , hogy el e engednek.-mondta csalódottan Leia
A qualifikáció után a hotelba indultunk,de állandóan megfordultam,hogy lássam a sportolókat.
-Figyelj .-bökött oldalba Leia.-Az ott Adam Malysz és aki vele beszélget az ...
-Simon Ammann.-szóltam közbe
-Igen.-válaszolta  a barátnőm
-És ő ott Janne Ahonen.-mutattam a finn síugróra
-Látod Krys, hogy milyen jól értesz a sportokhoz.-nevetett Leia
-Apukám a sport szeretetére nevelt.-nevettem én is.
Másnap Leiával elindultunk a versenyre .Alig néztük néhány percce a versenyt kaptam egy sms-t.
"Apukád hívott.Nagyon dühös volt amiért nem mentél el az esküvőre .Készülj rá , hogy hívni fog."
-Ki küldte?-kérdezte Leia miután megmutattam neki az sms-t
-Anyukám.
-Nem félsz,hogy tényleg hívni fog?-kérdezte
-Nem félek.-feleltem.-Ide úgy se jön.A telefont meg nem muszáj felvennem.
-Nagyon optimista vagy.-mondta kissé aggódó hangon Leilani
-Leilani.-néztem rá.-Légy optimista.Most van az esküvője.Ha annyira azt akarta volna ,hogy ott legyek akkor eljött volna értem.-nyugtattam a barátnőm
-Krys neked ez lehet vicces,de nekem nem.
-Nincs félni valód.-mondtam nagyon magabiztosan
-Kitől örökölted a magabiztosságot?-kérdezte kiváncsian
-Anyukámtól.Ő volt ilyen magabiztos,amíg nem találkozott az apukámmal.-magyaráztam
-Te is ,hogyha férjhez mész akkor vissza fogod magad?-kérdezte
-Férjhez?-lepédtem meg.-13 éves vagyok.Az se biztos , hogy valamikor férjhez megyek.
-Rendbe.Akkor amikor idősebb leszel?
-Én soha nem fogom magam visszafogni.
-Ez a magabiztosság .-nevette el magát Leia
-Ezt a magabiztosságot soha,de soha nem fogom elveszíteni.
A verseny első fordulójára nem igazán figyeltem.Őszintén nem is igazán érdekelt.Állandóan a mobilom néztem ,amin már mindnél több  nem fogadott  hívás volt.A mobilom nézését akkor fejeztem be,amikor  Leia oldalba bökött.
-Tessék?-néztem rá
-Martin Schmitt.
-Ő?-kérdeztem
-Igen.-bologatott a barátnőm
-Menjünk oda.-fogtam meg  a kezét és ő minden szó nélkül követett engem.
-Martin Schmitt?-kérdeztem
-Igen.-válaszolta a férfi
-Krystal Jedrick vagyok.-mutatkoztam be.-Szeretnék egy autogrammot kérni.
-Rendbe.-egyezett bele és nyúlt a füzetemért.
-Képet is lehet?-kérdeztem miután aláírta a füzeteket
-Természetesen.-mosolyodott el
Készítettünk vele néhány fényképet utána vissza indultunk a helyünkre.Tovább néztük a versenyt és a 2.forduló iránt már sokkal nagyobb érdeklődést mutattam.
-Kinek szurkolsz?-kérdezte Leia
-Anders Jacobsennek.-válaszoltam ,de rám sem néztem a barátnőmre.A szemem állandóan a sáncon volt.-Te?
-Nem tudom.-választa őszintén
-Már megint.-sóhajtottam fel
-Mi megint?
-Megint hívott.Mért nem fogja fel,hogy ne akarok vele beszélni.
-Apukádról beszélsz?
-Ki másról?-néztem rá.-Persze,hogy róla.
-Légy optimista.-viccelődött 
-Az leszek.-mondtam kissé dühösen
-Krys nézd.-terelte el a figyelmem Leia-Ott van Anders Jacobsen
-Szuper.-rohantam el egyedül hagyva Leiát,közben még hallottam ,ahogy Leia felsóhajt.-Ez a lány.
-Anders Jacobsen ?-kérdeztem férfitól
-Igen.
-Krystal Jedrick vagyok.-mutatkoztam be
-Krystal.-ismételte meg a nevem.-Nagyon szép neved van.
-Köszönöm.Szeretnék gratulálni.-mondtam
-Köszi szépen.
-Kaphatnák egy autogrammot?
-Persze.-nyúlt a füzetért.-Krystal.-mondta miközbe írta alá a füzetett.-Ezt a nevet,hogy lehet becézni?
-Engem Krysnek becéznek.-válaszoltam egyszerűen
-Gyönyörű név.-mondta újra
-Köszönöm.-válaszoltam nagyon zavarba voltam.
-Szivesen.-mosolygott és elindult a díjátadásra.
Visszamentem Leiához.
-Na?-nézett rám
-Beszéltem vele.-válaszoltam
-Krys ez csodás.És milyen?
-Nagyon aranyos.-válaszoltam
-Megint csörögsz.
-Nem ez csak sms.-válaszoltam
"Csalódtam"
-Apukám küldte .-magyaráztam a barátnőmnek.
-Lányok.-lépett mögénk Leia apukája.-Itt az ideje,hogy induljunk.
-Maradjunk még.-könyörgött Leia
-Várjuk meg még a díjátadás.-csatlakoztam a könyörgéshez.
-De csak a díjátadást.
-Oké.
A díjátadás után elindultunk a hotelba,ahol összapakoltunk és hazaindultunk.
Csendben ültem az autóban.Állandóan az Anders Jacobsennel való találkozásomra gondoltam.Bárcsak többet beszélhettem volna vele.Néhány óra utazás után haza érkeztem.
-Köszönöm,hogy elvittetek.-hálálkodtam
-Nagyon szívesen.-mondta Leia
Bementem a házba.Sebastian és anyu a konyhába voltak és beszélgettek.
-Milyen volt?-kérdezte Sebastian
-Nagyon jó.Találkoztam Anders Jacobsennel és Martin Schmittel.
-Ez nagyszerű.-mosolygott az anyukám
-Csak azt sajnálom,hogy nem beszélhettem velük többet.
-Lényeg,hogy jól érezted magad.- mondta Sebastian

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése